A mai nap 10 körül keltem. Nem sok mindent csináltam, megint a net előtt bambultam, szóval útnak indultam a Camponába, hogy egyek egy laktató gyros-tálat. A küldetés sikeres volt! :) Ténferegtem még egy darabig, vettem fel pénzt, befizettem számlákat, meg feltöltöttem apám telefonját, és utána beautóztam a városba. Valami kattog az autó bal első kerekénél, de nem tudom mi lehet, mert szabad szemmel nem látszik, és a kattogás abbamarad, ha fékezek, vagy ha nyomom a gázt, ugyanakkor a kattogás gyorsasága sebességfüggő. Vajon mi lehet ez? Elmenjek szerelőhöz vele, vagy csak akkor, ha elhagyom a kereket?
A Rossz szokások miatt mentem be, de vagy jó 2 órával a kezdés előtt, ezért a szokásos helyemen parkoltam, hogy tehessek egy szép hosszú sétát a Vörösmarty-ig. Jól esett csavarogni, cél nélkül sétálgatni pesten, nézelődtem, jégkrémet ettem, meg ilyesmi. Ittam forró csokit is, de nem volt az igazi. Egy Jehova Tanúja adott egy újságot is, meglepő módon nem papolt semmiről, úgyhogy elfogadtam. Az életúnt jegypénztáros csaj már csak az első sorba tudott értékelhető pozíciójú jegyet adni. Sebaj. Amúgy telt ház volt, és ilyet még nem láttam ebben a kis moziban. Nem tudom miért, de nem szeretm annyira ezt a Vörösmarty-t. Nyomasztó egy hely. Míg a Toldiban van valami családias, megnyugtató fíling, addig a Vörösmarty-tól kiráz a hideg. De nem a felépítésével van baj, hanem ahol van. A Kálvin tér lehet a sötét erők forrása...
A film lenyűgöző volt! A Titanic legjobbja! Egy mexikói reklámfilmes rendező elsőfilmje volt ez, mégis olyan elképesztő bölcsen volt felépítve, hogy a nagyok is megirigyelhetnék! Minden a helyén volt, hihetetlenül apró kis elemekből építkezve éri el a katarktikus érzéseket, és mindemellett a látványvilág és a zene is stimmelt! Kivéve a felirat végén a zenét. Az baromság volt. Szóval a lényeg, hogy a Rossz szokások egy hihetetlenül erős film, nagyon szomorú a témája és rengeteg embert érint, de ugyanakkor meg tud minket nevettetni ezen a témán keresztül is. (Legtöbbször azért, hogy utána lefagyjon a mosoly a képünkről...) Még mindig gondolkozom rajta, hogy mi is az igazi ereje a filmnek, de valószínűleg sokat köszönhet a sztorinak is, hiszen nagyon jól válogatta össze a szereplőit, illetve azokat meglepő élethelyzetekbe is kényszerítette. A befejezésre pedig még meglepetéseket is tartogat, és gyönyörűen beleépítette az egyik kedvenc témámat, a képzelt barátságot; egyszerűen bámulatos, mennyire jó film ez! Meg kell szereznem valahonnan! Eddig az egyetlen 5-ös film számomra is idei Titanic-on.
Utána megint Camponáztam, gyomor és filméhségemet egyszerre csillapítva az I.E. 10000 alatt megvacsoráztam a Subway-es szenyámat. A film szórakoztató volt, persze fogtam a fejemet néhány mesei fordulaton és a kliséáradat is megmosolyogtatott, de mégis izgalmas és látványos mozi volt, úgyhogy nem bántam meg, hogy megnéztem. Persze Emmerich nagy valószínűséggel már nem fog tudni letenni egy olyan szintű kalandfilmet az asztalra, mint annó a Csillagkapu volt. Akárki akármit mond, az egy baromi jó film! Oké, 9 évesen láttam moziban, biztos azért tetszik ennyire, de annak a hangulata és a mára már klasszikussá vált zenéje szerintem páratlan. Benne van a valódi múvimedzsik, ami sajnos csak néhány film sajátja. Meg persze a Napistent játszó Jaye Davidson miatt is egyedi az a film. Nem vagyok buzi, de az a pasi a legszebb emberi lény a földön! Egyszerűen gyönyörű! Tökéletes! Oké, biztos van nála szebb nőci, de ilyen kisugárzása csak nagyon keveseknek van. Tényleg nem vagyok buzi, ez a véleményem és kész!
Éjjel megírtam az utolsó 3 blogbejegyzést, bepótolva ezzel hiányosságaimat, és most nagy valószínűséggel alszok!
A Rossz szokások miatt mentem be, de vagy jó 2 órával a kezdés előtt, ezért a szokásos helyemen parkoltam, hogy tehessek egy szép hosszú sétát a Vörösmarty-ig. Jól esett csavarogni, cél nélkül sétálgatni pesten, nézelődtem, jégkrémet ettem, meg ilyesmi. Ittam forró csokit is, de nem volt az igazi. Egy Jehova Tanúja adott egy újságot is, meglepő módon nem papolt semmiről, úgyhogy elfogadtam. Az életúnt jegypénztáros csaj már csak az első sorba tudott értékelhető pozíciójú jegyet adni. Sebaj. Amúgy telt ház volt, és ilyet még nem láttam ebben a kis moziban. Nem tudom miért, de nem szeretm annyira ezt a Vörösmarty-t. Nyomasztó egy hely. Míg a Toldiban van valami családias, megnyugtató fíling, addig a Vörösmarty-tól kiráz a hideg. De nem a felépítésével van baj, hanem ahol van. A Kálvin tér lehet a sötét erők forrása...
A film lenyűgöző volt! A Titanic legjobbja! Egy mexikói reklámfilmes rendező elsőfilmje volt ez, mégis olyan elképesztő bölcsen volt felépítve, hogy a nagyok is megirigyelhetnék! Minden a helyén volt, hihetetlenül apró kis elemekből építkezve éri el a katarktikus érzéseket, és mindemellett a látványvilág és a zene is stimmelt! Kivéve a felirat végén a zenét. Az baromság volt. Szóval a lényeg, hogy a Rossz szokások egy hihetetlenül erős film, nagyon szomorú a témája és rengeteg embert érint, de ugyanakkor meg tud minket nevettetni ezen a témán keresztül is. (Legtöbbször azért, hogy utána lefagyjon a mosoly a képünkről...) Még mindig gondolkozom rajta, hogy mi is az igazi ereje a filmnek, de valószínűleg sokat köszönhet a sztorinak is, hiszen nagyon jól válogatta össze a szereplőit, illetve azokat meglepő élethelyzetekbe is kényszerítette. A befejezésre pedig még meglepetéseket is tartogat, és gyönyörűen beleépítette az egyik kedvenc témámat, a képzelt barátságot; egyszerűen bámulatos, mennyire jó film ez! Meg kell szereznem valahonnan! Eddig az egyetlen 5-ös film számomra is idei Titanic-on.
Utána megint Camponáztam, gyomor és filméhségemet egyszerre csillapítva az I.E. 10000 alatt megvacsoráztam a Subway-es szenyámat. A film szórakoztató volt, persze fogtam a fejemet néhány mesei fordulaton és a kliséáradat is megmosolyogtatott, de mégis izgalmas és látványos mozi volt, úgyhogy nem bántam meg, hogy megnéztem. Persze Emmerich nagy valószínűséggel már nem fog tudni letenni egy olyan szintű kalandfilmet az asztalra, mint annó a Csillagkapu volt. Akárki akármit mond, az egy baromi jó film! Oké, 9 évesen láttam moziban, biztos azért tetszik ennyire, de annak a hangulata és a mára már klasszikussá vált zenéje szerintem páratlan. Benne van a valódi múvimedzsik, ami sajnos csak néhány film sajátja. Meg persze a Napistent játszó Jaye Davidson miatt is egyedi az a film. Nem vagyok buzi, de az a pasi a legszebb emberi lény a földön! Egyszerűen gyönyörű! Tökéletes! Oké, biztos van nála szebb nőci, de ilyen kisugárzása csak nagyon keveseknek van. Tényleg nem vagyok buzi, ez a véleményem és kész!
Éjjel megírtam az utolsó 3 blogbejegyzést, bepótolva ezzel hiányosságaimat, és most nagy valószínűséggel alszok!
